Ha gyors állatorvosi segítség szükséges
Nagyon fontos, hogy idõben eldöntsük, melyik állatorvost hívjuk ellési komplikációk esetén. Éppen lovaknál kellemetlen, ha nem a legközelebbi, hanem a lovakra specializálódott állatorvost hívjuk. Az ilyen azonban általában messze van. Ha azonban ellési komplikációk léptek fel, és az állatorvosnak egy óra kell, hogy ideérjen, ez túl hosszú idõt jelent. Ezért a saját lovam és csikóm érdekében legalább az elletésekhez egy olyan állatorvost hívok, aki sokkal gyorsabban itt tud lenni.
Én személyesen egy általam nem korrektül lezajlónak vélt elléshez inkább kihívom az állatorvost, mintsem hogy késõbb az elpusztult csikó és/vagy kanca elõtt állva kelljen megállapítanom, hogy az elletésbeli tapasztalataim és jártasságom sajnos mégsem akkora, mint gondoltam. Mert minél korábban lép közbe az állatorvos egy komplikált ellésnél, annál nagyobbak a csikó és a kanca túlélési esélyei.
Ha a csikó helyesen fekszik, a hasûri nyomás beálltát követõen nemsokára megjelennek a mellsõ végtagok az alul fehér patatalpakkal, és a csüd és a mellsõ lábtõízület között. Ebben a szakaszban kell a lábhályognak (szürkésfehér) is felszakadnia. A kanca fájdalmai közepette világra hozza a csikót. Azon az állásponton vagyok, hogy a kancának és a csikónak is jó szolgálatot teszünk, ha az ellést ezen fázisában könnyû, de helyes húzósegítséggel, vagyis a fájdalmak ritmusában, a kanca csánkjai irányába támogatjuk. Ezt akkor alkalmazzuk, ha az ellés tényleg nagyon vontatottan zajlik.
Arról is meg vagyok gyõzõdve, hogy nekem egyedül segítség nélkül kevés az erõm ahhoz, hogy a húzóerõmmel a kancában vagy a csikóban kárt tegyek, ha a csikó jól fekszik.
Ha a fej átért a szülõúton, szabadítsuk meg a szájat és az orrnyílásokat a magzatburoktól. Ha ez nem reped szét az ellés alatt, fel kell szakítani, hogy a száj és az orrlukak szabaddá válhassanak. Ez azért fontos, hogy a csikó ne fulladjon meg a burokban, ha beindulna saját légzése. Ez utóbbi leginkább akkor következik be, amikor a csikó mellkasa a kanca medencéjén áthalad.
A magzatvíz eltávoztától a csikónak a szülõcsatornából legalább derékig való kiértéig nem szabad 15 percnél többnek eltelnie, a maradék rendszerint magától jön (kivételt képeznek itt a hidegvérûek). Ellenkezõ esetben komplikált ellésrõl beszélhetünk, mivel az ellés elhúzódása oxigénhiányhoz vezethet.
Az ellés után a kanca még egy darabig fekve marad, hogy kissé megpihenjen az ellés fáradalmai után. Ekkor a csikó hátulsó lábai gyakran még a hüvelyben vannak, ami azonban nem káros. A kanca és csikó közti köldök-összeköttetés is fennáll még sokszor, és a csikót továbbra is ellátja vérrel. A csikó saját légzésének azonban ekkor már be kell indulnia, mert az anya általi elegendõ mennyiségû oxigénellátás megszûnt.
Semmi idegeskedés a köldökzsinór elszakításánál
Csak néhány perc múlva, ha a kanca feléledt, vagy ami olykor elõfordul, ha a csikó a kancánál elõbb pihente ki magát és erõsen rúgkapál, szakad el a köldökzsinór az erre alkalmas helyen. Ez kb. egy tenyérnyi távolgásra van a csikó hasfaltól, és arról ismerhetõ fel, hogy a köldökzsinór ezen a helyen befûzõdött, illetve elvékonyodott.
Ha a köldökzsinór elszakad, tiszta kézzel, lehetõleg steril gumikesztyûvel a csikó köldöke körül nyomjuk le a hasfalat. Ezáltal megakadályozzuk, hogy a csikó köldöke erõs húzásnak legyen kitéve, és ezáltal meggátoljuk a köldöksérv kialakulását. Ha a köldökzsinór csak néhány perc múlva szakad el, vérzések léphetnek fel.
Az elletõ csak akkor lépjen közbe, ha az feltétlenül fontos, pl. mert a köldökzsinór nem szakadt el. Egyáltalán a köldökzsinór elaszakítását csak késõbb ejtsük meg, és legkorábban akkor, ha a köldökzsinór pulzálása megszûnt. Ezáltal még kb. 1 l vér juthat a placentából a csikóba. Kivételt kell tenni akkor, ha pl. a placenta vagy az amnion nem normális képet mutat (fertõzés- és szepsoisveszély a csikó számára). Ebben az esetben a köldökzsinórt azonnal el kell szakítani.
A köldökzsinór elszakításánál azt ne kössük le és ne ollóval vágjuk, mert a lekötés és vágás révén vérömleny keletkezhet a köldökcsonkban. Ez ideális táptalajt nyújt a fertõzõ csíráknak. A köldökzsinórnak csavarás és húzás közben kell átszakadnia, vagy kell nekünk ebben az esetben átszakítanunk. Tiszta kézzel ekkor is nyomást kell gyakorolni a csikó hasfalára, hogy a köldöksérvet megakadályozzuk.
Köldökfertõtlenítés
A köldökzsinór elszakítása utána a köldökcsonkot azonnal fertõtleníteni kell. Ezt szerintem leginkább 3%-os jodoformészterrel célszerû végezni, melyet elõször egy pálinkásüvegbe töltünk (tele), melyet aztán a fekvõ csikó köldökére továbbítunk és a hasfalhoz nyomunk (kevés gyakorlattal egyedül is elvégezhetõ). Eközben rögzítsük a csikó lábait, hogy testi épségünket védjük. Így biztosíthatjuk a köldök tisztítását és fertõtlenítését anélkül, hogy kézzel érintenénk és eközben esetleg fertõznénk azt.
A jodoformészter hatása a fertõtlenítésen kívül az is, hogy a köldök gyorsan beszárad és az erek összehúzódnak. Így nem juthatnak kórokozók a csikó hasüregébe.
Ellenõrizzük a méhlepényt és a magzatburkot
A méhlepényt kössük fel a köldökzsinórral együtt, nehogy a kanca rálépjen. Súlya és az ezáltal létrejövõ húzás révén meggyorsul a méhlepény távozása, éppúgy mint a csikó elsõ szopása által is.
A méhlepénynek legkésõbb két órán belül teljesen el kell távoznia, mert az elhúzódó vagy nem teljesen ürülõ méhlepény a kanca legsúlyosabb fertõzéséhez (méhgyulladáshoz) vezethet. Ha az utóellés nem idõben vagy nem teljesen zajlik le, mindenképpen értesíteni kell az állatorvost, hogy a kancát mielõbb lekezelje.
A méhlepény eltávozta után feltétlenül meg kell vizsgálnunk, hogy az teljes mértékben lezajlott-e. Tehát ellenõrizni kell, hogy mindkét méhszarv megvan-e, melyek közül az egyik nyitottnak (a csikó kilépéséhez), a másiknak zártnak kell lennie. Az ellenõrzéshez legjobb, ha kiterítjük a méhlepényt és a magzatburkot, hogy a legalaposabban megvizsgálhassuk azt, mert már a legkisebb „fecni”, ami a méhben visszamarad, elkezd bomlani, ami a már említett súlyos fertõzésekhez vezet. Ezen kívül figyelni kell az ellési termékek állapotát is. Ha már megindult a bomlásuk, amit kellemetlen szaguk (rothadásszag) és elszínezõdésük (barnásszürke) jelez, a kancát megelõzõ fertõtlenítõszerrel, mint pl: Rivanol, ki kell mosni. Végezetül az állatorvos antibiotikumos méhpálcikákat helyez el a kancában. Ezáltal többek között azok a fertõzõ csírák is elpusztulnak, melyeket az állatorvos a mosócsõvel és még gumikesztyûs kezével is a méhbe juttatott, mert az öblítésnél nem dolgozhat steril körülmények között.
Ha a placenta már elkezdett bomlani, ami hiányos vérellátás vagy egy fertõzés jele lehet, nemcsak a kancának, de a csikónak is fokozottabb figyelmet kell szentelniük, mint normális esetben. Bomlásnak indult ellési produktumoktól a csikónál oxigénhiány léphet fel, ami gyakran csak 2-3 nappal az ellés után (ha az anyagcsere már teljesen beindult) válik észrevehetõvé. Ezenkívül ezen csikóknál a fertõzés veszélye jóval nagyobb, mint a többi csikónál.
Így lássuk el az újszülöttet
Ha a csikó a csípõjéig kint van, ellenõrizzük, hogy beindult-e a csikó saját légzése. Ez most lehetséges, mivel a csikó mellkasa többé nincs kitéve a „szülési nyomásnak”. Ezáltal a tüdõ kialakulhat. Ezért, amennyiben ez még nem történt meg, a csikó orrnyílásait és száját meg kell szabadítani a magzatburok hártyáitól. Ha a csikónak nyálka van az orrában vagy a szájában, ezt szörcsögõ vagy bugyborékoló légzés jelzi, legtöbbször azonban ez nem hallható. Ezért fontos, hogy az esetlegesen meglevõ nyálkát megelõzõleg eltávolítsuk, hogy ne kerüljön a tüdõbe.
Távolítsuk el a szülési nyálkát
A szülési nyálka eltávolításánál is feltétlenül gondolni kell arra, hogy az újszülött csikó nem rendelkezik saját ellenanyagokkal. Ezért nem szabad tiszta, de még kevésbé szennyezett ujjakkal sem a szájba vagy az orrnyílásokba nyúlni. Ezáltal egyrészt fertõzõ csírák hatolhatnak be a csikó testébe, másrészt az a rossz szokás, hogy a csikó szájába nyúlunk, teljesen felesleges, mivel a szájban található nyálkát a csikó tulajdonképpen mindig lenyeli. Az orrnyílások kezdetén található nyálkát a következõképpen távolítjuk el: hüvelyk- és mutatóujjunkat határozottan végighúzzuk a szemzúgtól az orrhát oldalán, mialatt minden ujjunk az orrhát azonos oldalán dolgozik.
Annak veszélyét, hogy a nyálka magasabban helyezkedik el, vagy már a légcsõbe került, felületes és pumpáló légzés (60 perc fölötti légzésszám) és esetleg köhögés jelzi. Ebben az esetben a csikót a hátulsó lábainál fogva emeljük fel. Így a belélegzett nyálkának lehetõsége van kifolyni. Bár ez általában nagyon hatásos, a gyakorlatban csak akkor kivitelezhetõ, ha megfelelõ segítõszemélyzet áll rendelkezésre.
Légzésstimulálás
Abban az esetben, ha nincs nyálka a légutakban, a légzés mégis nehezen indul be, meg lehet próbálni a csikó nyak-tarkótájékára öntött hideg vízzel a légzést megindítani. Az ijedség, melyet a csikó a hideg víz hatására átél, reflexek útján az egész idegrendszert ingerli, és a csikót néhány mély légvételre készteti. Ezáltal a tüdõt olyan ingerek érik, hogy a légzés fennmarad és szabályos lesz. A nyak-tarkótájék azért lett a „sokkterápia” területe, mert itt húzódnak a légzés reflexzónái és az idegimpulzusok innen érik el a legrövidebb úton a gerincvelõt.
Ugyanezt a hatást lehet a Respitot-cseppekkel (légzésstimuláló szer) vagy Effortil-cseppekkel (keringésszabályozó) megcélozni, melyeket légzési nehézségeknél az orr nyálkahártyájára vagy még jobb, ha a szájba adjuk. Ezeket a szereket azonban csak akkor használhatjuk eredménnyel, ha a szív még dobog. Ha ez nincs meg, meg lehet próbálni a szívet nyomómasszírozással ismét beindítani.
A köldökzsinór elvágására és fertõtlenítésére a korábbiakban már kitértem. Ha a csikó normálisan lélegzik, viselkedjünk különösen nyugodtan anélkül, hogy megfigyelõhelyünket elhagynánk. Ezzel elõsegíthetjük, hogy az anya-csikó közötti köldözsinór-kapcsolat lehetõleg még sokáig fennmaradjon. Ezen kívül gondolnunk kell arra is, hogy a szülés által okozott nagy megerõltetés után mind az anya, mind a csikó megszolgált egy szusszanásnyi pihenõt.
Ébresszük fel az életerõt – adjunk elõnyt a kancának
Ha azonban a csikó ebben a „szünetben” csak mozdulatlanul az oldalán hever, valami nincs rendjén. Normális esetben azonnal beindul a csikónál a felállási reflex. Ekkor megpróbál a mellkasára kerülni, szabadon tartja a fejét és a nyakát, és gyakran beindul ebben a pillanatban a szopási reflex is. Legtöbbször már az elülsõ lábait is kinyújtja és elkezd velük kapálózni és csapkodni. Gyakran nyerítezik is. Ha a csikó az ellés után túl nyugodtnak tûnik, gyakran mozgásba lehet hozni, mikor is tiszta szalmával, vagy amit én inkább alkalmazok, egy frissen mosott törülközõvel átdörgöljük. Ezáltal élénkül a csikó keringése és légzése, és az „életerõ” felébred. Eközben azonban nem szabad a csikót úgy kisajátítani, hogy a kanca már ne is férjen hozzá.
Ha a kanca már felállt, csikajának ellátásában mindig õ az elsõ, mert ez nagyon fontos az anya-gyermek-bevésõdés szempontjából. Ebbe a fázisba lehetõleg ne nagyon avatkozzunk be. Ha valaki egyszer már átélte, milyen nehéz egy olyan csikót szopásra bírni, mely túlságosan az ember felé fordult, a következõkben ezt a hibát bizonyára nem fogja még egyszer elkövetni. Bár természetesen itt is akadnak kivételek, például ha a csikó nem képes egyedül felállni, vagy állni, akkor az embernek kell segítenie.
A szopási reflex egyes csikóknál azonnal fellép (néhány perccel az ellés után), azonban legkésõbb 20 pec múlva feltétlenül meg kell indulnia.
Ha méncsikóról van szó, mindjárt a köldökzsinór ellátásánál beöntést adok neki, pl. Practo-Cliss-t, hogy a bélszurokürülést elõsegítsem. Az idõben adott beöntéssel elérem, hogy az addig hasson, míg a csikó új erõ gyûjtése céljából nyugodtan viselkedik (közvetlenül a szülés után). Ezalatt az idõ alatt felpuhítja a bélszurkot, és síkossá teszi. Ha a csikó az elsõ erõsebb felállási kísérletekre szánja el magát, a bélszurok egy tetemes részét különösebb erõkifejtés nélkül kiüríti és az így megtakarított erõtartalékokat célratörõbben használja fel (pl.: szopásra).
Állni a csikóknak kb. 60 perc múltán kell, bár itt is nagyon nagy idõbeli eltérések vannak (15-165 perc), anélkül, hogy a csikó eltérne a normálistól. Nekem az tûnt fel az idõk folyamán, hogy a kancacsikók mind a felállásban, mind a tejforrás megtalálásában és a szopásban sokkal ügyesebbek, mint a méncsikók. De a kivételek itt is erõsítik a szabályt.
Párnázzuk ki a gyerekszobát
Mivel a csikók elsõ felállási kísérleteik alkalmával leginkább még elég esetlenül „ténferegnek” a bokszban, figyelni kell arra, hogy ne legyenek benne túl élesen kiálló pontok. A bokszajtó elé és az etetõ alá tegyünk még egy kis szalmát, hogy a csikó ne essen a folyosóra és az etetõ alá.
Egyébként adhatunk a csikónak kisebb segítségeket felálláskor, de ne emeljük és állítsuk fel, mert ezzel eltúlozzuk a segítséget. Amíg a csikó nem küzd komolyan a lábra állásért, nem is képes állva maradni (itt természetesen normális, egészséges csikóról van szó).
A kis segítségek úgy néznek ki, hogy pl. segítünk a csikónak az elülsõ lábait elrendezni (elõrefelé), hogy könnyebben felegyenesedjen, kicsit megtámasztjuk, ha feltornászta magát, esetleg jobb irányba fordítjuk, vagy könnyedén megfogjuk, ha egy rossz helyen ismét elesik. De sosem szabad erõszakkal vagy erõvel a lábain tartani a csikót, mert ez úgy van rendjén, hogy a csikó többször a szalmán landoljon, míg hosszú, esetlen lábain valamelyest biztosan megáll.
De a csikót segítõ ténykedéseink alkalmával nagyon fontos, hogy a kancát ne gátoljuk meg saját csikaja gondozásában. Mint már említettem, a csikónak az anyja felé kell fordulnia, nem az ember felé (ezeknél ugyanis rendszerint nincs tej). És ezzel eljutottunk a következõ, nagyon lényeges tényezõhöz, a csikó egészséges továbbnevelésének legfontosabb pontjához.
A föcstej védõanyagokat tartalmaz
Sok tenyésztõt ismerek, akik a következõ állásponton vannak: az ellés rendesen lezajlott, most már ünnepeljük meg, vagy menjünk aludni; ha a csikó éhes, majd fog szopni, hiszen minden megvan hozzá. Ez véleményem szerint nagy hiba, melyet sok ember elkövet anélkül, hogy tisztában lenne vele, milyen mértékben veszélyezteti az ilyen magatartás csikójuk egészségét. Mivel a csikó az emberrel ellentétben mindenféle saját ellenanyag nélkül születik (a placenta-sorompó miatt nincs lehetõség arra, hogy az anya a csikót már a vemhesség alatt ellássa ellenanyagokkal), nagyon fontos, hogy a csikó minél elõbb föcstejet vegyen fel. Ennek a föcstejnek (kolosztrum) két fontos feladata van. Elsõként a csikó számára létfontosságú védõanyagokat tartalmazza, másrészt bélszurok-hajtó hatása van.
Ezek a védõanyagok, más néven antitestek vagy immunglobulionk, azért felelõsek, hogy a csikó a születés utána a természetes környezetében található csíráknak ne legyen védtelenül kitéve, és ez által ne kapjon el fertõzõ betegséget.
Mivel a csikó bélsorompója kb. 6 óra után elkezd bezárulni, ügyelni kell arra, hogy ez idõ alatt a csikó legalább 500-750 ml kolosztrumot vegyen fel.
Fejjük le a kolosztrumot
Ezt a veszélyt kiküszöbölendõ áttértem a dr. Ahlswede által javasolt módszer alkalmazására, amellyel jó eredményeket értünk el. Ennél az anyakancától, mihelyt az ellés után felállt, 150 ml kolosztrumot fejünk le. Ezt a meglevõ szopási reflex mellett csésze vagy cumisüveg segítségével adjuk a csikónak. Ha a csikónál nem lép fel a szopási reflex (legkésõbb 20 perc múlva), értesíteni kell az állatorvost, hogy megállapítsa, mi van a csikóval és a kolosztrumot orr-nyelõcsõszondával juttatja a gyomorba.
A 150 ml kolosztrumot az elsõ 3 életórában óránként újra adni kell, ha a csikó nem szopik egyedül. A 150 ml/órás adagolásnak az az elõnye, hogy a csikót ellátjuk. Mégsem itattuk azonban teli annyira, hogy ne lenne még éhes, és abbahagyná a kancatõgy önálló keresését. Ha a csikó két óra múlva önállóan szopik a kancánál, azonnal fejezzük be az itatást, hogy a csikó ne kötõdjön túl erõsen az emberhez.
Ha a csikó rendesen ivott, a bélszurok egy része kiürült és a kancát, valamint a bokszot rendbetettük, eljött az ideje, hogy végre békén hagyjuk a kancát és a csikaját, ha mindketten normálisan viselkednek. Az istállóban ne oltsuk le a lámpát.
A következõ reggelig lehetõleg csak óvatosan nézzünk ellenõrzésképpen a bokszba, hogy lássuk, minden rendben van-e (pl.: hogy a kancának nincsenek-e túl erõs utófájásai, a csikó rendben van-e, stb.) anélkül, hogy zavarnánk õket.
Reiter und Perde in Westfalen nyomán: Agócs Móni
Forrás: Lovas Nemzet |
AJÁNLOM AZ OLDALT
